Azt, hogy az öltözködés mikor igényes és mikor nem, mostanában már valóban nem tudom megállapítani. A mostani divat egész egyszerűen a nem igényes vonalat képviseli. Ezek a szakadt nadrágok, a lógós, kinyúlt felsők nem valami szépek. Legalábbis nekem. Itt jön elő, hogy attól, hogy valami divatos, még nem biztos, hogy tetszik. Régen egy szakadt nadrágot nem vettünk már fel. Megpróbáljuk megfoltozni, vagy ha nem ment, kidobtuk. Most az a divat, hogy minél nagyobb szakadásod legyen. Mikor farmert akarok vásárolni, elképedve jövők rá, hogy egy olyan nadrágért kellene egy csomó pénzt fizetni, amibe szinte nincsen anyag, mert akkora szakadások vannak rajta. Ritka az olyan, ami nincs legalább egy kicsi. Lehet, hogy maradi vagyok, de én ilyenért nem adok pénzt, maximum ha otthon van olyan farmerom, amit kidobnék, azt felhasználom. Szerencsére a cipődivat nem ennyire szélsőséges, így jöhet a papucs, szandál és az egyebek. Sajnos nekem a divat általában szélsőséges. És úgy érzem, nem öltözködöm még így sem elmaradottan.